Most olvasom egy blogban, hogy az írója a születésnapján rengeteg jókivánságot kapott. "Csak" a fia nem köszöntötte és nem kívánt neki semmit, pedig egész nap várta a telefont. Ilyenkor elgondolkozom, hogy milyen szerencsém van az akaratlagos gyerektelenségemmel. Nekem nem kell senkiért izgulnom és nem hanyagolhat el senki, aki közel áll hozzám. Tudom sokan nem hiszik el nekem, de nagyon jó egyedülállónak lenni a világban. Hihetelen függetlenséget és szabadságot ad az embernek ez az állapot. Talán majd meghalni is könnyebb lesz, ha nem kell itthagyni senkit.
Szép és nyugodt életemet ennek totális egyedülállóságnak köszönhetem.
